„Hétköznapi varázslatok.” Drogprevenciós csoportfoglalkozások középiskolásoknak (2.)

A tizenévesek körében elkövetett kábítószer fogyasztás mértékének mérséklése, bűnbe sodródásuk megelőzése, valamint veszélyeztetettségük csökkentése érdekében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kiírt pályázat megvalósításának második foglalkozására 2019. május 10-én került sor, az egyik óbudai középiskolában. A résztvevők 17-18 éves diákok voltak, fiúk, lányok vegyesen.

Amíg az első találkozás során inkább a droggal és szerhasználattal, illetve a függőségekkel kapcsolatos ismeretanyag átadására törekedtünk, addig ennek a találkozásnak az önismeret, az önmagunkra való figyelés volt a központi témája. Ahogy közösen megfogalmaztuk, egy olyan világban élünk, ami nagy választási lehetőséget enged számunkra divat, életforma, munkalehetőség és még számtalan tekintetben. Megválaszthatjuk, milyen iskolába járjunk, milyen szabadidős tevékenységeket végezzünk, kivel barátkozzunk. Azonban kerülünk olyan szituációba, amikor úgy érezzük, hogy két vállra fektet az élet. Általában ezekben a helyzetekben hajlamosak vagyunk rossz döntéseket hozni. A függőségek is ilyen rossz reakciók egy nehéz helyzetre. Vajon hogyan akadályozhatjuk meg azt, hogy krízishelyzetben rossz döntéseket hozzunk, illetve mi az a legtöbb, amit tehetünk?

Elsősorban ismernünk kell magunkat! Ha jellemezni kellene bennünket egy idegennek, mit mondanak rólunk? Hogyan mutatna be bennünket az osztálytársunk? Milyenek vagyunk? Hogyan működünk kapcsolatban? Milyenek a reakcióink? Ezeket a kérdéseket nekünk magunknak kell megválaszolni és gyakran a négy fallal szemben ülve. Ha tisztában vagyunk az érzelmeinkkel, akkor megértjük, hogy miért reagálunk úgy, ahogy. Az érzelmeinket viszont nehéz meghatározni, főleg, ha nem is próbáljuk magunkat realizálni, hanem csak sodródunk.

A foglalkozás során arra törekedtünk, hogy beazonosítsuk először az alapvető érzelmeket. Hat alapérzelem van, ami nagyon fontos szerepet játszik az életünkben, hiszen a bennünk érintő környezeti hatásokra ezek a lelki reagálásaink, amelyek a döntéseinket is irányítják. E hat emberi alapérzelmet arcmimika alapján a pápuák ugyanúgy felismerik, mint a nyugati világ lakosai. Ez az öröm, a félelem, a düh, az undor, a szomorúság, és a meglepődés. Az alapérzelmekre jellemzőek, hogy nem összetett érzések, azonnali reakciót váltanak ki, és már gyermekkorban megjelennek.

Az összetett érzelmeink meghatározása már kicsit nehezebben ment, többször szembesültünk azzal, hogy egy olyan érzés, mint például az „izgatottság” érzése több alapérzelemhez is sorolható. Hiszen létezik félelemből fakadó izgatottság, van a lelkesültséghez kapcsolódó izgatottság, vagy örömből eredő boldog izgalom. A meghatározásainkat próbáltuk egy érzelemkeréken keresztül vizualizálni.

Ezután a feladat után szükség is volt egy szünetre, hiszen nagyon „megmozgatták” önmagukat a diákok. Többen még ekkor is jelezték, hogy újabb érzelmeket azonosítottak be önmagukon. Olyan ez, mint amikor felkeverünk egy iszapos vizet, számtalan apró részlet válik beazonosíthatóvá, amely eddig a mélyben szunnyadt.

Szünet után két csapatban folytatták a foglalkozást. Egy a pályázat kapcsán, magunk alkotta kincskereső-csapatépítő társasjátékot élvezhettek végig, aminek az volt a célja, hogy a csapat tagjai megtapasztalják, mindenkire szükség van egy közösségben.

A csapatok szigetről szigetre utaznak. Mindegyik helyen összetett feladatot kell megoldaniuk, hogy megoldásként egy betűt vihessenek magukkal. A betűk sorrendjére, illetve, hogy melyek azok, amelyekre egyáltalán szükségük van, azt egy újabb fejtörő határozza meg. A játékot úgy alkottuk meg, hogy bizonyos idő elteltével kaphatnak segítséget, némi bűntető perc ellenében.  A megfejtés szó, pedig kapcsolódik a prevenciós témához.

Jó hangulatban, fellelkesült izgatottságban teljesítette mindkét csoport a feladatot. Valóban szükség volt mindenkire, hiszen mindannyian másként látták a dolgokat, mást vesz észre, vagy másban voltak tájékozottak.

Nagyon jó volt látni, ahogy egy teljesen kusza és érthetetlen feladat lassan alakot öltött, tisztulni kezdett, ötletek születtek a megoldásra, majd siker koronázta az igyekezetet. Úgy látjuk, hogy egy ilyen, vagy ehhez hasonló kincskeresős, szabaduló szoba típusú közösségi játék sokat segít a csoportfejlődésben, és erősítik az önbizalmat, hiszen tényleg mindenki jó valamiben, a maga tevékenységévek hozzájárulhat a sikerhez.

A „Hétköznapi varázslatok” két hét múlva folytatódik, és reméljük, hogy erősödött annyit a csoport, hogy elbírja a nehéz témát, mely a szerhasználattal kapcsolatos tapasztalatokat fogja górcső alá venni.

A Hétköznapi varázslatok c. csoportfoglalkozás kidolgozói, lebonyolítói: Hennelné Herman Annamária, Mesterházy Mónika óvodai és iskolai szociális segítők. A beszámolót írta: Hennelné Herman Annamária, a projekt vezetője

Az első alkalomról készített képes beszámoló itt olvasható: